Üdv mindenkinek! Meghoztam a következő részt, de még mindig nem a buli (muhahahahahah). A frissről most csak annyit tudok mondani, hogy szinte biztos, hogy nem ma és holnap jön, mert nem igazán leszek itthon/gépközelben. Talán hétfő délután, de nem ígérek most semmit.
Jó olvasást!
Ui.: aki elfelejtette volna, Holly Sam húga, itt egy kép róla (Bonnie Wright):
Apáéknál voltunk, egyrészt azért, mert Holly „kierőszakolta” belőlem, hogy ő majd hazavisz, másrészt pedig mert neki megvannak a kellő eszközei ahhoz, hogy „embert varázsoljon belőlem”. Eszközök alatt remélhetőleg a szemhéjfestéket és egyéb hasznos sminkcuccokat ért, ami nálam kimerül egy szempillaspirálban és szemceruzában.
Így hát apáék lakása felé vettük az irányt.
Senki nem volt otthon, mivel Sam és apa is dolgoztak, így hát miénk volt az egész ház. Holly első dolga volt, mikor megérkeztünk, hogy a cuccait ledobva a kanapéra ült, és ölébe vette a gitárját.
- Bulik előtt mindig izgulok, ezáltal annyira felpörgök, hogy még lelőni se lehet, de a gitározás megnyugtat. A te érdekedben teszem – jegyezte meg felvont szemöldököm láttán.
Én még mindig a nappali ajtajában álltam, így jobbnak láttam lehuppanni az egyik fotelba, mielőtt még kínosabbá válik a helyzet.
Csendesen hallgattam, ahogy egy számomra ismeretlen darabot gitározik. Szépen játszott, ez nem is volt kérdéses.
Nem szép dolog az irigykedés, mégis bekebelezte a szívemet ez az alattomos érzés. Irigyeltem Hollyt – irigykedtem a külsejére, a hajára, a gitártudására.
Kis idő múltán aztán abbahagyta a dalt – nem mellesleg pont a közepén -, felugrott a kanapéról, és karon ragadva engem húzott maga után.
A fürdőszobában kötöttünk ki, ahol a kezembe nyomott egy törülközőt, és utasított arra, hogy zuhanyozzak le, és mossam meg a hajamat.
Furcsállottam, hiszen még csak alig múlt három óra, és elvileg nyolcra jönnek értem. Ahogy ez eszembe jutott, egyből a telefonom után nyúltam, és küldtem Jasmine-nek egy sms-t, hogy ide, apáék házához jöjjön, mivel nem igen szabadulok véleményem szerint innen egyhamar.
Miután végeztem, belebújtam egy köntösbe, Holly pedig megragadta a kezemet, és a konyhába húzott. Leültetett az asztalhoz, és a hűtőből ételeket pakolt elő.
- Most kell ennünk, mert máskor már nem lesz rá alkalmunk. A végén még leeszed a ruhádat!
Pontban hét óra negyvenhét percre elkészültünk. Imádtam a ruhámat, nem bántam meg, hogy erre költöttem a pénzemet. Holly szintén nagyon jól nézett ki, egy fekete ruha volt rajta, és éppen egy ezüst színű cipőt halászott elő a szekrényből. Ekkor jöttem rá, hogy nekem nincs cipőm.
- Holly!
- Hmm?
- Nincs cipőm!
- Ó, ne aggódj! – nézett rám – Már mindent elterveztem! Csodásan fogsz kinézni! – szólt, majd felhúzta a cipőt. Nem értettem, hogy képes megállni azokon a hatalmas sarkakon.
Akkor kezdtem megijedni, mikor visszahajolt a szekrénybe. Hosszasan kutakodott, keresett valamit, aztán nagy mosollyal az arcán mutatta fel szerzeményét.
A szemem kikerekedett félelmemben. Kizárt, hogy én ezt felvegyem!
Teljességgel lehetetlen!
- Én ezt nem veszem fel! – adtam hangot félelmeimnek.
- Már hogy ne vennéd fel!
- Nem, nem fogom! – vitatkoztam.
- Ó, dehogynem fogod! Gyerünk! –tette le elém a földre a cipőt.
- A-a! – ráztam a fejemet.
- Sarah, ne gyerekeskedj! Hány éves vagy, hat?
- Nem, de én ebben ki fogom törni a nyakamat!
- Ugyan már! Dehogy fogod!
- Holly, baromira magas a sarka!
- Oké, akkor gyere papucsba! – sértődött meg.
Duzzogva ment ki a szobából, sejtésem szerint a fürdőbe. Az ajtón benézve láttam, ahogy a szempilláját keni ki. Lehajtottam fejemet, a lábaimra néztem. Kizárt, hogy én azt a cipőt normálisan tudnám viselni!
- Csak kiröhögtetném magamat! Még megállni is képtelen lennék benne, nem hogy járni!
- Kérlek!
- Jó – sóhajtottam. – De minden lelkiismeret nélkül rád fogom, ha valami bajom lesz!
- Csak nyugodtan! – mosolygott. Kintről dudálás hallatszott. – Készen állsz életed legjobb estéjére?
- Nem vagyok benne biztos!
- Istenien nézel ki! Menj, ne várakoztasd meg őket!
- Te nem jössz velünk?
- Nem, én később megyek! A lányok átjönnek még, olyan tíz körül megyünk!
- Hát, akkor szia!
- Érezd jól magad!
A szobájába siettem, és felkaptam azokat a gyilkos lábbeliket. Kizárt, hogy én ebben nem fogok elesni!
Kacsázva indultam el a bejárat felé, de egész jól belejöttem már a sétálásba, mire a limuzinhoz értem. Jasmie és Annabelle vigyorogva intettek nekem, én pedig nagy nehézségek árán beültem az autóba.
folyt. köv.
Ja, tenyleg, elfelejtettem hogy Holly Sarah huga xD. Hat, az a cipo, biztos el fog esni benne a bulin, vagy valami biztos fog tortenni. Jo hogy "beletetted" Hollyt, rendkivul szimpatikus a csaj, jol fel tudd porogni, tisztara Alice-re emlekeztet :D Nagyon jo lett, meg mindig nagyon kivancsi vagyok a bulira, varom a kovit! Nem baj, ha kesni fog, vagy tobbet kell ra varni :)
VálaszTörlésU.I: Jo az uj dizi!
VálaszTörlés