Üdvözleteeeeeeem! Meghoztam a kövit, és most ön egy "enyhe" reklám: Nézzétek meg a Negyedik c. filmet, nagyon szuper! Ma láttam, és imádom!
Jó olvasást!
Puszi!
A napsütésre ébredtem. Egyenesen a szemembe világított, így a visszaalvásról szó sem lehetett.
Nagyot sóhajtottam, majd hátat fordítottam az ablaknak.
A helyzet így sem lett sokkal jobb. Mérgelődve nyitottam ki a szemeimet, és saját magamat pillantottam meg. Mióta van nekem az ágyam mellett egy tükör?
A szemeimet dörzsölve ültem fel az ágyban, azonban nem a várt látvány fogadott.
A falak nem a megszokott lila színben pompáztak, hanem rózsaszínen tündököltek. Az ágy is jóval keményebb volt a sajátomnál.
Ahogy felültem, a fejem iszonyatosan hasogatni kezdett.
Feljajdultam, majd a fejemre szorítva a kezemet kiszálltam az ágyból.
Idegen férfiing volt rajtam.
Megragadtam az anyagot, és meredten bámultam rá. Ha egy férfiing van rajtam, akkor valakinek át kellet öltöztetnie. Vagy én öltöztem át – remélhetőleg.
Gyanúsan néztem körül a szobában, de nem találtam arra utaló jeleket, hogy fiúszoba. Sőt. A falak rózsaszínek voltak, a sarokban egy Barbie-ház állt, mellette rózsaszín fotel.
Minden jel szerint egy kislány szobájában vagyok.
De mért pont férfiingben?!
Lassan indultam el az ajtó felé, majd óvatosan kiléptem a folyosóra. Ekkor kinyílt egy másik ajtó, és egy fiú jött ki a szobából.
Nyilván ő is legalább annyira meglepődött, mint én, legalábbis a felvont szemöldökéből ezt szűrtem le.
- Hogy tetszett az éjszaka? – kérdezte csábosan mosolyogva.
- Öhm…
- Én minden egyes percét élveztem – jött közelebb, majd egy hajtincsemmel kezdett játszani. – Szívesen bevállalnék még pár ilyen csodálatos estét!
- Izé…
- Ne érezd magad zavarban, felesleges! Viszont, ha már nincs szükséged az ingemre…
Megszólalni sem tudtam, csak néztem, ahogy kicsit meghúzogatja az ing gallérját. Eszeveszetten jóképű volt. Vakítóan kék szemei voltak, kigyúrt, izmos teste, és szőke, hullámos hajtincsei, amik a hajmosástól most sötéten tündököltek.
Nyilvánvalóan a bűvkörébe estem…
A szavai pár másodperc után eljutottak a tudatomig. Amit mondott, az alapján nagyon úgy tűnt, hogy… együtt töltöttük az éjszakát.
Úr Isten!
Lefeküdtem ezzel az észveszejtően szexi, ám totálisan ismeretlen sráccal?!
De hát nem emlékszem semmire! Egyszerűen semmire!
Azért az embernek megmarad pár emléke az éjszakáról, amikor elveszti a szüzességét, nem?!
Anya és apa ki fognak nyírni.
Ez olyan biztos, mint hogy itt állok.
Nem, nem valószínű, hogy lefeküdtünk… elvégre egy kislány szobájában ébredtem. Vagyis, kilencvenkilenc százalék, hogy egy kislány szobája volt az. Hacsak nem meleg a srác, viszont akkor megint kizárva a szex.
De mi van, ha biszex?
- Figyelj… - kezdtem bele, és éreztem, hogy a fejem már teljesen piros – mi…
- Ha arra célzol, hogy együtt töltöttük-e az éjszakát, igen, így volt! Félelmetes pózokat produkáltál, majdnem beletörött a bicskám, mert igaz, hogy hozzá vagyok szokva a hajlékonysághoz, de azért rendesen megleptél tegnap! Le a kalappal előtted!
- Ne… - suttogtam magamnak. Kész, áshatom a síromat...
Át akart ölelni, én viszont kitéptem magam a karjai közül, és visszarohantam a szobába. Rávetődtem az ágyra, és arccal a paplan felé sírni kezdtem.
Bárcsak meg se történt volna a tegnap!
Elvesztettem a szüzességemet, és még csak nem is emlékszem rá! Ez így nem jó! Nagyon nem jó!
Nem így akartam. Nagyon nem így.
Mindig úgy terveztem, hogy annak adom oda először magamat, akibe szerelmes leszek. Akit imádni fogok. A lelki társamnak.
Ehelyett odaadtam a legféltettebb kincsemet egy ismeretlen pasinak.
Bárcsak meg se történt volna a tegnap. Bárcsak visszacsinálhatnám.
Oldalra nézve felfedeztem a ruháimat, kis kupacban voltak egy fotelban, amit eddig észre sem vettem. Gyorsan magamra kapkodtam őket, majd újra kiléptem a folyosóra.
Még mindig ott állt, a falnak támaszkodva, azonban nem volt egyedül. Holly állt előtte, eléggé megviselt fejjel, és valamit nagyon magyarázott neki, nyilvánvalóan leszidta, legalábbis a srác lehajtott fejéből erre következtettem.
Holly felkapta a fejét, és hozzám szaladt, majd átölelt.
- Drágám, ne gondolj semmi hülyeségre! Az ég-világon semmi sem történt köztetek! Twistereztünk este, aztán elmentünk aludni. Ez az idióta Nina, a barátnőm bátyja! Ne is foglalkozz vele!
- Csak Twistereztünk? – suttogtam.
- Semmi más nem volt! Gyere, menjünk, Sam már valószínűleg csinálja az ebédet!
Megfogta a kezemet, és kimentünk a házból.
Visszanézve láttam, hogy a srác elgondolkodva bámul utánam.
Nyilván hallotta, hogy sírtam, és most azon gondolkodik, milyen szánalmas kis liba vagyok.
De nem bántam!
Egy mázsás teher szakadt le a szívemről.
Még mindig szűz vagyok.
Visszakaptam az esélyt, hogy az igaz szerelmemet ajándékozhassam meg először.
És ez így volt jó.
Így volt rendjén.
folyt. köv.
