Jófej vagyok, vagy jófej vagyok? Viccet félretéve, igen, jól látjátok, nem káprázik a szemetek! Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást, és kommenteket!
Ui.: a képen az új Sarah látható (még mindig Emma Roberts:D)
Egy óra múlva már ki is léptem a fodrászszalonból. Elégedett voltam az eredménnyel, nagyon is.
A hajam új fazont, és új színt is kapott.
Határozottan megijedtem, amikor utasításomat követően – miszerint varázsoljon belőlem egy tizennyolc évest – egy tubusnyi festéket vett elő a fodrász - Paolo.
Mikor meglátta kitágult szemeimet, szélesen elvigyorodott, majd csak annyit mondott, hogy „Ne félj, istennőt varázsolok belőled!”.
Nem bántam meg. Határozottan nem.
A hajam most sötétbarna, és hátközépig érő. Egyszerűen imádom.
A következő célállomásom a közeli pláza volt. Paolo nem kért sokat az átalakításomért, úgyhogy maradt még sok-sok pénzem, így úgy döntöttem, veszek magamnak valami jó kis ruhát, elvégre új hajhoz új ruha dukál.
Az üzletbe lépve viszont leesett az állam.
A ruhák ugyan iszonyatosan jól néztek ki, de őrülten drágák voltak.
Mégis beléptem.
Tanácstalanul nézegettem körbe, nem tudtam, hol kezdhetnék. Egy eladó odajött, de elutasítottam. Rendkívül kínos lett volna, ha egy méregdrága ruhához vezet, amit nem tudtam volna kifizetni.
Az egyik állványhoz léptem, és nézegetni kezdtem a felakasztott ruhákat.
Volt ott mindenféle színű, stílusú ruha, de sajnos mind túl drága volt.
Csalódott sóhajjal távoztam a boltból.
Ám a feladásról szó sem lehetett!
A következő bolt, amibe bementem, szintén drága volt, a harmadik olcsó, de nem volt egy normális ruha sem, a negyedik pedig éppen az orrom előtt zárt be.
Fáradt sóhajjal dobtam le magam az egyik padra, majd telefonomat elővéve megnéztem az időt. Egy óra múlt pár perccel. Meglepődtem, hiszen maximum kilenc órakor jöttem el otthonról, a fodrásznál eltöltöttem egy – másfél órát, és ezek szerint több, mint két órája itt csatangolok.
Szórakozottan nézegettem jobbra-balra, mikor a szemem megakadt egy kicsike üzleten. El volt dugva, szinte észre sem lehetett venni, hogy ott van, de határozottan ott volt! A kirakatában pedig csodaszép ruhákat lehetett látni.
Megbabonázva közelítetem a kirakat felé, és majdnem ugráltam örömömben, mikor megláttam, hogy a ruhák nem voltak drágák!
Belépve elsőként az eladó mosolygó arca tűnt fel. Kedvesnek tűnt, segítőkésznek, mégis elutasítottam a segítségét.
Sokáig keresgélem, de csak nem akadtam rá az igazira, annyi pénzem pedig nem volt, hogy két ruhát, cipőt és még kiegészítőket is vehessek.
Elmélkedésem közben egy ismerős hang szólított meg.
- Sarah? Sarah, ez tényleg te vagy?
- Holly? – vontam fel szemöldökömet, miután hátrafordultam.
- Eszméletlen az új hajad! – ölelt meg – Egyszerűen imádom!
- Öhm…köszi – jöttem zavarba.
- Mit csinálsz itt? Buliba mész? – mosolygott mindentudóan.
- Olyasmi. Jasmine és Annabelle elhívtak.
- Annabelle? Annabelle Van Tiss?
- Igen, ő. Ismered?
- Az egyik húga jó barátnőm. Akkor viszont te is a Kék Banánba jössz! Jaj, szuper lesz! Mi is megyünk Natalie-val és Ninával! De most gyere! Ruhát kell neked szereznünk! – húzott maga mögött.
Végül egy kék, fodros ruha előtt állt meg. Egyszerűen imádtam, ugyanakkor biztos voltam benne, hogy egyedül sosem akadtam volna rá. Csodaszép volt, egyszerűen imádtam. Hollynak is tetszett minden bizonnyal, ugyanis egyből a kezembe nyomta, én pedig egy gyors próba után már indultam is a pénztár felé.
folyt. köv.
Te aztan nagyon jofej vagy!! Imadtam ezt a reszt is, akarcsak a tobbit. Az uj Sarah nagyon tetszik, ideje volt egy kis valtozasnak. Egesz jol elsetalgatott az uzletek kozt, meg jo hogy meglatta ezt a kis eldugott uzletet. Ez a Holly szimpatikus nekem, meg ruhat is talalt Sarahnak, raadasul egy regi ismeros mindig jol jon, most meg van egy kozos ismerosuk is, es egyutt mennek buliba!! Nagyon jo, kivancsi vagyok milyen lesz a buli, varom a kovit!!
VálaszTörlés