Oldalak

2010. november 22., hétfő

Mandarin /vers by Dewi/

Voltatok már úgy, hogy valami finomságot ettetek, és akkor egyszer csak megjelenik előtted az ihlet: ez olyan jó, hogy megérdemelne egy ódát!
Na, én így jártam, miközben mandarint tömtem magamba...
VIGYÁZAT!
Extra nagy marhaság :P


Mandarin


Mandarin.
Nem oly’ büdös, mint a naftalin.
Édes illata a szobát betölti,
Te pedig egyből nyúlsz, hogy meg tudd hámozni.
Héja vékony, róla könnyen lefeszíthető,
s ami rád vár, a kincs, az apró, narancssárga belső.
Óvatosan szétszeded,
majd bekapod, és megeszed.
Szemedet behunyva ízleled,
édes ízét mindennél jobban élvezed.
Aztán vége, s te nyúlsz egy újabb adagért,
hisz' bármit megtennél egy kis mandarinért…

2 megjegyzés:

  1. Szia!

    Hát ez nagyon vicces lett. Mondjuk nekem soha nem jutott volna az eszembe, hogy egy mandarinról verset írjak. De nem is tudok verset írni, úgy, hogy erről ennyit. De jó lett, nagyon tetszett. Várom már a kövi fejit.

    Mercédesz

    VálaszTörlés
  2. Hali, Merci :D
    El sem tudod képzelni, mekkora megnyugvás nekünk a tudat, hogy maximum holnap délutánra egy hozzászólást mindenképpen kapunk :D
    Ezt nem tudom eléggé megköszönni neked!
    Ami a verset illeti, a mandarinok igenis megérdemlik, hogy verset írjanak róluk! :D
    De komolyan...bár az is hatással volt rám, h kémián a naftalint vettük, és hazafelé egyszer csak beugrott: a mandarin és a naftalin rímel....
    Mindegy, érdekes gondolataim vannak :P
    Köszi a komit, szeretünk!
    Pussz:
    D.

    VálaszTörlés