A kék részeket Haven, a lila részeket én, a zöld részeket Kate írta...
Jó szórakozást!
Egy tavaszi délutánon kezdődött...
Kate éppen a kertben tevékenykedett, amikor...
meglátott egy méhecskét
JAJ! - kiáltott fel, mert irtózott a méhektől, és allergiás volt a csípésre. A nagymamája kifutott a házból a kiáltást hallva, és nevetni kezdett, amikor Kate elpanaszolta neki problémáját.
És akkor a fullánkos kis lény rászállt a nagyira és jól megcsípte.
A nagyi kiáltását hatalmas dörrenés követte: a kert deszkás oldalát egy csapat ninja rúgta ki, és kiáltozva tódult be a kertbe.
Kate ekkor előkapta eddig gondosan elrejtett dobócsillagait, és harcba szállt az ellenséggel.
És az ellenség viszonozta támadását, de egy sereg patkány miatt megfutamodtak, és távoztak
Az elrohant sereg után a nagyi egy-két karate mozdulatot mutatott be, mert azt hitte, hogy tőle ijedtek meg a támadók.
Virág azonban nem volt rövidlátó, és észrevette a sarokban megbúvó alakot.
A a sötét alak megmozdult, és előbújt rejtekhelyéről.
Sün lépett Virág elé.
Hirtelen egy eddig nem észlelt alak bontakozott ki a sötétségből (időközben beborult, és sötét lett). Előre lépett, és egy hirtelen mozdulattal lehajtotta fejéről a fekete csuklya kapucni-részét.
és a fekete ruha alól egy hullafehér arc bontakozott ki.
Kate nem tudta megfigyelni az arcát, mert az alak abban a pillanatban felé szaladt, és le is döntötte volna a lábáról, ha Sün nem áll Kate elé, hogy védelmezze.
Virág elé lépett, karjait széttárta, és ezt kiáltotta: "Csak a testemen keresztül, te Voldemort-utánzat!"
A csuklya nélüli csuklyás alak, aki olyan hullafehér volt, elmosolyodott és kivillantotta hegyes szemfogait
- Ebből nem eszel!- kiáltotta Sün, miközben az egész testét lángok kezdték mardosni.
Kate hirtelen nem tudta, mit csináljon, de a nagymamája észnél volt: egy adag hideg vizet borított szerencsétlen égő fiú nyakára.
Ekkor a vámpír-hullaszínember a nagyi ellen fordult, aki egy karate pózba vágta magát, de a bokor hirtelen zizegni kezdett: a patkányok visszatértek.
Együttes erővel rohanták le a támadót, ekkor derült ki : a nagyi irányítja őket. De a vámpír-hullaszín ember sem volt rest. A tarsolyából előkapott egy gázpisztolyt, és a patkányok felé irányította halálos fegyverét.
A patkányok menekülőre fogták és visszarohantak a bozótba. Ekkor a hullaszín ember Sün felé fordult.
Sün tudta, hogy meg kell védje Kate-t, elkapta a nagyitól dobott pajszert, és a támadó felé indult.
Sün újra szikrákat képzett a testén, majd, miután ezek az orrában összpontosultak, halálos fúvást bocsátott az ellenségre...
És ekkor a vámpír felordított: Sün, megütlek! - és felismerték benne Áncs hangját, aki egy ügyes mozdulattal a földre lökte Sünt
Dulakodás kezdődött a földön, aminek az vetett véget, hogy Kate Áncs hátába könyökölt.
Az egész kezdett egy délutáni baráti találkához hasonlítani, amikor Sünben felvetült a kérdés: miért törtek be a birtokra a ninják?
Sün sejteni kezdte h valaki nagy és erős állhat a dolgok mögött, de nem akarta elmondani barátainak.
- Basszus, én ezt csak viccnek szántam, de ti majdnem kinyírtatok! - nevette Áncs
- Idióta-morgott Sün és Kate egyszerre. Épp távozni készültek, amikor a távolban Sün felfedezett két szupernőt, és egyből tudta, kik azok: a szektából ismert Haven és Dewiroh.
És Kate kitágult-meglepett pillantással bámult barátnőire, akik leszálltak a földre
Haven, mikor leért a földre, letérdelt, és visszahúzta szárnyait. Dewiroh kecsesen lelépett a levegőből, és megigazította köpenyét, aminek segítségével repült. Lefékeztek Kate előtt, majd Dewiroh körülnézett, Haven pedig elkiáltotta magát: mit keres az Áncs a földön? - és felsegítette a szőke fiút, aki dühösen meredt a sünre, aki megszólalt: Cicus!
A lányok csak nevettek, mikor a fiúk egymásra vetődtek.
Dewiroh kényelembe helyezkedett egy eddig nem látott macska mellett, majd simogatni kezdte. Körbenézett, és látta, ahogy Virág, hozzá hasonlóan egy csapat patkány mellett dudorászik, Haven pedig a birkózó fiúkat nézi. A nagymama is eltette fegyvereit, és limonádét hozott a gyerekeknek. Tökéletes délután volt ez, egy külső szemlélődő számára. De ők tudták, hogy ez nem így van. A bokor zörögni kezdett...
és kiugrott belőle Kyou, az eredeti alakjában,és lila szemeivel a szereplőket bámulta. A macska odadörgölőzött hozzá, a patkányok pedig fújtak. Mindenki megdermedt.
folyt. köv.
Hát ez nagyon nagy lett! Kíváncsi vagyok, hogy a szereplők mit szólnának, ha megtudnák, hogy miket írtunk...
VálaszTörlésÁncs biztos halálra röhögné magát és hiányolná a vért...meg persze bizonyos intimebb részeket XD
Hát, igen egy ilyen péntek este mik születnek...
Nagyon őrültek vagyunk :D Ugye folytatjuk majd ? :D
VálaszTörlésHaven ^^
Szia!
VálaszTörlésHát ez brutális lett lányok!!!!! :D Nagyon jó lett. SÜN!!! Milyen kemény lehet az a nagyi. De amikor bejöttek a képbe a ninják azt hittem, hogy lefordulok a székről. Húúúú, tényleg nagyon jó lett!!!!!! És ez egy elmebeteg novella volt, de nagyon jó kedvem lett tőle. Várom a folytatást!!!! :D :D
Mercédesz
Örülök, hogy kiszedtük azt a rohadt macskát belőle :) Szerintem így is jó lesz :D :D ^^
VálaszTörlésHaven :)