A győztes pedig........Mercédesz!
Gratulálunk Neked:
Dewiroh és Kate
Karácsony a Cullen-házban
Péntek reggel volt, és az ágyon feküdtünk Edwarddal. Arra lettem figyelmes, hogy valaki az arcomat cirógatja. Hatalmas vigyorral fordultam meg, és nyitottam ki a szemem. Edward is mosolygott. Épp megcsókoltam volna, amikor Nessie rontott be Edwarddal közös szobánkba.
- Upsz, bocsika – mondta Nessie kicsit elpirulva. Ilyenkor mindig nagyon szép lesz az arcszíne.
- Semmi baj, kislányom. – mondtuk egyszerre Edwarddal.
- Okéééé – mondta kissé elgondolkozva. Hátranéztem, hogy Edward tudja-e min gondolkozik, de ő csak megvonta a vállát.
- Min gondolkozol, kicsim? – kérdeztem. Ugyanis mióta összeházasodtam Edwarddal, anyának hív, én meg mindig máshogy becézgetem a kislányomat. Igen, mert most már ő az én kislányom is, és ez olyan jó érzéssel tölt el! Mindig is szerettem volna gyerekeket.
- Á, semmin…. Csak azon, hogy mikor fogjuk kibontani az ajándékokat? – kérdezte hatalmas mosollyal.
- Oh, hát azokat csak este, amikor már Alice és Rosalie nénikéd haza jöttek. – válaszoltam.
- Miért, hol vannak?!
- Tudod, a nénikéid minden karácsonykor elmennek egy ruhavásárlási körútra. – mondtam.
- Értem, és mikor jönnek haza? – kérdezte.
- Hát csak este - válaszolta Edward.
Mikor felöltöztettem Nessie-t, és mi is elkészültünk Edwarddal, lementünk a nappaliba, ahol mindenki ott volt, kivéve Rosalie és Alice. Emmett és Jasper épp a karácsonyfát díszítették, de jobbnak láttam, ha segítek nekik.
- Figyu fiúk, szerintem ezt bízzátok rám – mondtam már nevetve, mert elég viccesen néztek ki. Jasper nyakában volt Emmett,és a majd’ három méteres fa tetejére próbálta rárakni a csillagot.
- Jaj, ne már, hisz úgy élvezzük! – nyafogott Emmett.
- Aha, azt elhiszem, de a szép fánk fogja bánni, és szerintem, ha Alice ezt a förmedvényt meglátja, teljesen ki fog készülni Rosalie-val egyetemben – mondtam komolyan.
- Igen, igazad van Zoé, de azt hogy érted, hogy förmedvény?! – kérdezték felháborodva.
- Sehogy, sehogy, nagyon szép lett a fa. Tényleg – mondtam majdnem röhögve.
A fa fele volt csak feldíszítve, és látszott rajta, hogy soha nem csináltak még ilyet. Miután segítettem a fiúknak befejezni a fát, elmentem megnézni Edwardot, hogy mit csinál. Épp a zongorához ment Nessie-vel, ugyanis Nessie szeretné megtanulni az egyik karácsonyi dalt. Edward eljátszotta neki, és utána ő is próbálta utánozni, több-kevesebb sikerrel. Olyan jó volt őket így látni, mindenki olyan boldog volt. Esme kint díszítette a korlátot és a házat. Neki is segítettem. Este hat körül megérkezett Alice és Rosalie. Már ideje volt, mivel Nessie már nem bírt magával. Három órától a szobája és az ajtó között rohangált, hátha hamarabb haza érnek a nénikéi.
- Jaj, de jó, hogy haza értetek! – ugrándozott Nessie.
- Siettünk csillagom, de tudod, hogy milyen Alice, és hogy milyen nehezen lehet kirángatni egy-egy üzletből – magyarázta Rosalie.
- Rosalie! Hogy mondhatsz ilyet?! Téged sem lehetett ám olyan könnyen egy-két butikból kivinni! – tette a sértettet Alice.
- Hát igen, nem is számítottunk másra Alicetől és Rosalietól... – jegyezte meg halkan Emmett.
- EMMETT!? – kiáltották a lányok.
- Igen? – kérdezte félve, ugyanis a csajok elég fenyegetően indultak el felé.
Mikor oda értek, kapott mindegyiktől egy jó nagy nyomrost - persze nem nagy erővel.
- Aú, miért kell mindig a legkisebbet bántani?! – kérdezte nyafogva Emmett.
- Jaj, édesem, tudod, hogy nem gondoltuk komolyan! – mondta mézes-mázosan Rose.
- Na, hogyha ezt befejeztétek, akkor szerintem mehetnénk is a nappaliba kibontani az ajándékokat, mert már nem bírom Nessie izgatottságát! – mondta Jasper.
A nappali nagyon szépen fel volt díszítve, és a sok ajándék sem hiányozhatott a szép fa alól. Már épp bontottuk volna ki az ajándékokat, amikor halk kopogást hallottunk az ajtó felől. Carlisle ment kinyitni, és legnagyobb meglepetésünkre a Volturi volt az. De hogy-hogy Alice nem szólt előre? Hátra néztem, hogy Edward tudja-e, hogy mit akarnak, de ő csak megvonta a vállát. Milyen jó, hogy nincs itt Jacob!
- Carlisle, barátom örülök, hogy újra látjuk egymást! – üdvözölte Aro egy baráti kézfogással.
- Üdvözöllek Aro, hasonlóképp. – mondta Carlisle. – Mi járatban vagytok nálunk? – kérdezte.
- Tudod, mivel karácsony van, úgy gondoltuk, hogy meglátogatunk Titeket! – válaszolta Marcus.
- Oh, hát köszönjük a látogatást. Esetleg itt maradtok nálunk, míg kibontja mindenki az ajándékát? – kérdezte Carlisle.
- Igen, köszönjük a meghívást. – mondta Caius.
Ide is irok. Nekem tetszett, vicces volt ahogy elkepzeltem hogy Jasper Emmett nyakarol probalta feltenni a csillagot.
VálaszTörlésEs a Volturi, ezek Karacsonykor sem hagyjak beken oket????? De cuki volt hogy hoztak nekik ajandekokat, ezek most jo Volturik voltak, nem a rosszak. Alice tudta hogy jonnek a Volturik?????? A kepessege, persze, es a Volturinak ajandekot adni????? Eleg erdekes otlet, de szerintem nagyon jo kis novella volt.